Interjúk

Egy fesztivál lélektől lélekig

 

Interjú Lutter Imrével

Sztárok testközelből, eddig nem látott szerepkörben. Kuriózumok, egyszer látható előadások, nemzetközi ősbemutatók, országos és regionális premierek, megszűnő társulatok utoljára látható előadásai. Klasszikus és kortárs költészet, versbe csomagolt életek, pillanatok története, álom és valóság. Egy fesztivál, ahol minden megtörténik! Október 9-étől egy héten át a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színházban vendégeskedik a 14. Kaleidoszkóp VersFesztivál, ahol a vers minden létező formája színpadra, vászonra, zenébe kerül. Ahol szemtől szemben köszön vissza Presser, Demjén és Stevanovity Dusán R. Kárpáti Pétertől, akivel együtt borozhatunk. Bemutatkozik a szerelmes és a szenvedő Móricz Zsigmond, az ember, Koltai Róbert képében. Ahol József Attila mindentudója, Galkó Balázs életében először táncolja is, nemcsak mondja a verset! Ahol Gerendás Péter legendás slágerei Székhelyi Józseffel közösen öltenek testet - Post Scriptum. Ahol utoljára lép fel a Budapesti Kamaraszínház, méghozzá Andai Györgyivel, Jánosi Dáviddal és Megyeri Zoltánnal, aki egykor Nyíregyházán játszott. Saját esttel forgatja fel Shakespeare-t Dolmány Attila és Karácsonyi Zoltán, Csikós Attila tollával. Ahol újra Csillag születik a Kávészünet zenekarral, s ahol Kiss Judit Ágnes figyelő állásba helyezkedik, Zalán Tibort meg Huzella Péter csapja húrok közé. Ahol Vörösmartytól József Attiláig, Csongortól Tündéig, Adytól Radnótiig, Varró Dánieltől Lackfi Jánosig, Weöres Sándortól Kányádi Sándorig, Tóth Árpádtól Pilinszky Jánosig vezet az út, és A VERS - lélektől lélekig.

Útban ide -  Kaleidoszkóp

Miskolc, Budapest, Pécs, Krakkó, Berlin, Stockholm, New York, Los Angeles, Vajdaság, Nyíregyháza. Tizennégy év barangolás pódiumestekkel, színházba csomagolt verses performace-okkal, verszenei koncertekkel, filmekkel.

Nagyjából ezt az utat járta be annak az egyetemi szobának a törekvése, amely már a kiindulóponton egyesületté formált pár bölcsészt, jogászt, gépészt, és más egyéb hallgatónak nevezett, a verstől nem elvadított fiatalt. Sőt, a vers létjogosultságát bizonygatókat regionális versmondó egyesület alapítására is sarkallta az ügy, már az elején. A kérdés, valójában nem is csak a Magyar Versmondók Egyesületének kérdése, hogy vajon van-e létjogosultsága a versnek a hétköznapokban, a médiában, rohanó, élményhajhász és megcsinált celebvilágunkban? - azóta is válaszolódik. A válaszolók mind népesebb táborát az éves találkozón verselők mellett egyre profibb társulatok gyarapítják, így a Merlin Színház hét-nyolc éves fővárosi helyszíne mellett kétévente vidéki helyszíneket járva jutunk el 2010-ben Pécsig, Európa Kulturális Fővárosáig, ahol a nyíregyházi társulat nyeri a fesztiváldíjat, és ezzel a következő vidéki találkozó házigazda szerepét.

A kérdés továbbra is az, lehet-e a verset másképp, pátoszoktól, feszes pózoktól mentesen ,,piacon" tartani? Segít-e titkon a vers, ha szerelmi csalódás ér bennünket, ha megakadunk nagy álmaink megvalósításában, vagy környezetünk és a világ problémáin gondolkodunk?

Biztos választ ad erre a Kaleidoszkóp VersFesztivál, amely kezdetben pár napos, éjszakába nyúló versnapokat jelentett, mára pedig Közép-Európa legnagyobb pódiumművészeti seregszemléjévé duzzadt. Hogy a verset érezni kell, nem csak érteni, hogy a különböző hangulatok, történetek rólunk, a mi életünkről szólnak, hogy a vers nem a kötelező tananyag, amit muszáj boncolgatni, hanem egész egyszerűen magunkra ismerünk, ha megszólal, megmozdul a költészet, azt a Kaleidoszkóp hetén biztosan megtapasztaljuk.

Ezt neszelték meg a lengyelek, a németek, a svédek és az amerikaiak, és hívták a VersFesztivál előadásait turnéra. Most a szabolcsi megyeszékhely él a lehetőséggel, október 9-étől 14-ig Nyíregyházán vendégeskedik a Kaleidoszkóp.

A vers életérzés, a vers gondolat, a vers mindenkié...


A versmondás, a versszínház Hungarikum, mint önálló művészeti ág. A magyar költészet a világ egyik leggazdagabbja, és a vers az egyetlen a világon, ami különböző korokból, akár évszázadok különbségével is egymás mellé tehető és megzenésíthető, eljátszható, filmesíthető, játékosan élvezhető, improvizálható úgy, hogy észre sem vesszük az időutazást. Ezt tanultam a Kaleidoszkóp VersFesztivál legfőbb motorjától, Lutter Imre fesztiváligazgatótól.

Olybá tűnik, annyiféle képet villant fel vers témában, amennyit a nap enged, és ebben szerencsés részarányt képvisel, hogy a tévénézők például a képernyőről is jól ismert sztárokkal, R. Kárpáti Péterrel és Jánosi Dáviddal is személyesen találkozhatnak, beszélgethetnek. Nem véletlenül, és nem akárhogy...

- Sztárok és idolok, mainstream és underground, érzelem és értelem, hallható igazság és 21. századi vizualitás - ez a VersFesztivál. Ami attól Kaleidoszkóp, hogy a hangulatok, az érzelmi állapotok és a történetek egymást váltják, és mindenki maga tekergetheti a saját kaleidoszkópját, amikor eldönti, kitől melyik előadást, koncertet vagy filmet nézi meg, vagy sokat - minél többet akar látni-hallani, hogy utána maga rakja össze a képet, válassza ki saját identitásának megfelelő azonosulási lehetőségeit. A VersFesztivál ugyanis egyedi alkalom arra, hogy a nyitott és tiszta emberek menedéket találjanak, ha a világ zaját csöndbe burkolnák, de azoknak is, akik a mindennapok valóságát könyörtelenül tisztán akarják látni. A nem korrumpálódott szóval. Legyen az versszínház, komoly vagy könnyűzene, vagy legyen egy mondat a zsarnokságról, az életre keltett versről, a szerelemről, az elmúlásról, tehát az életről.

„A dolgok változnak. A vers örök." Mondja a Magyar Versmondók Egyesületének szlogenje. A vers a hétköznapok állandósága és a pillanat története, minden előadásával olyan, ahogy még nem ismerjük...

Mert, kinek mi a vers? Lírai, barokk, önmegszólító, tájleíró, rondó típusú, szerelmi, búcsúvers, meditáló, elégikus, szatírikus, csipkelődő, tréfás, komikus, csúfolódó, szent és profán, feddő, ostorozó, alkalmi, forrongó, világi ének-irodalom. Humanista, históriás, nemzeti, szépirodalmi, képszerű, portrérajzoló, zsánerképes, hivatásos, amatőr, elkeseredett, panaszos, szemérmes, rezignált, átkozódó. Mókázó, cinikus, groteszk, figurázó, megnevettető, könnyed, csapongó, folklorisztikus, aktuális, forradalmi, kortárs... és így tovább.

Lutter Imre nem sértődik meg, ha a Vidortól való különbözőségről kérdezem, nézőként ott is jelen van. Nemes egyszerűséggel elsőként a hasonlóságot mondja. Ami nem más, mint a közönsége - mert összetett a Vidoré és a Kaleidoszkópé is, mert bár minden embercsoport, mint minden ember, másra kíváncsi, közben mégis ugyanabban találja meg a maga válaszát. Abban, amit kiválaszt és megnéz.

Úgy gondolom, ebben a legjobb tolmácsokat, hírességeket és alternatív utakat kereső művészeket, társulatokat szólítottuk meg, akik a költészet klasszikus színházi feldolgozásától a modern táncig, a képzőművészettől a filmes alkotásokig, a kávéházi szalonhangulattól a könnyű verses pop-rock-on keresztül a hajnali részegségig együtt ünneplik az év legnagyobb verstalálkozóját - mondja Lutter Imre. S ha a Vidoron a legnépszerűbb társulatok lépnek fel, itt az unikumoké a főszerep: amit vidéken még nem látott a közönség, vagy még sohasem látott! Legyen szó anyaországi, erdélyi, szilágysági, vajdasági vagy felvidéki előadásról, egy- vagy többnyelvű produkcióról, nemzeti érzelemről vagy ellenállásról. Megszűnt a Budapesti Kamaraszínház, mégis fellép, itt, utoljára! Dolmány Attila és Karácsonyi Zoltán Shakespeare-t vágja kenterbe, a nyíregyháziak pedig versenybe szállnak velük: Pregitzer Fruzsina, a Nyíregyházi Főiskola Színházi Műhelye, Olajos Gábor, a Móricz Zsigmond Színház, Gosztola Adél biztosan, de még Megyeri Zoltán is, aki Nyíregyházán játszott! Valódi zenei csemegék a műfaji sokszínűség jegyében: ifj. Szakcsi Lakatos Bélát sem láthattuk még sosem verszenét játszani, ahogy a Szabó Balázs Band, a Dobó Dániel Paneldoor Retro Akustic, a Göncölszekér és a Gondola zenekar is először lép fel itt. Nem pusztán rendhagyó irodalom ez, hanem Trendhagyó is, ahogy a Csillag születik tehetségkutató felfedezettje, a szintén fellépő Kávészünet zenekar interaktív koncertje is jelzi.

Nevezés, válogatás, belépés

A Kaleidoszkóp VersFesztivál verseny, ahol a nézők az előzsűri által gondosan válogatott versenyprodukciókat nézhetik majd. A színházi versenyprogram nevezése lezárult, és már tudható, hogy többségében hivatásos társulatok, előadók, filmesek és zenekarok alkotják a fesztivál programját. Előadóestek, verses monodrámák, költészet ihlette mozgásszínház, permormace-ok, műhelyprodukciók, emlékestetek, koncertek, vetítések és versplakát-kiállítás várja az érdeklődőket. Már csak a versmondás és a versfilm kategóriában fogadnak jelentkezéseket, szeptember 30-ig amatőrök és profik számára is nyitva a jelentkezés lehetősége, ám nem árt igyekezni, ugyanis érkezési sorrendben fogadja a versmondókat a Magyar Versmondók Egyesülete. A Klasszikus és Kortárs Versmondó Szalonnal középiskolásokat, pedagógusokat célzó felhívása azért is érdekes, mert ennél élményszerűbben, a verseny jelleget feledtetve, kevesen tudják a versek, az irodalom szeretetét elhinteni, prezentálni.

A Kaleidoszkópra jelképes összegért lehet váltani belépőt a költészet varázsába, produkciós, napijegyet vagy heti bérletet váltva. Érdemes tehát a hivatalos honlapra, a versfesztival.hu oldalra kattintani és részletesen végigböngészni a programot, sok izgalmas óra vár a nézőre a Móricz Zsigmond Színházban. Most, a Magyar Versmondók Egyesülete jóvoltából, végre karnyújtásnyira a vers, ahogy Budapesten, Pécsett, de már New Yorkban, Stockholmban, Berlinben és Krakkóban is ismerik, s ahogy talán mi még kevésbé...

Szerző: Herczku Tünde



tamogatok_zenehu
tamogatok_klubradio
Aktuális szám Különszámok Archívum Interjúk Galéria A Vers Oldala Versrádió kaleidoszkóp Versfesztivál Versmondók Blogja Versmondó Fórum A folyóiratról Előfizetés Támogatók Hirdetési ajánlat Impresszum